Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Gondolkodott már azon az olvasó, hogy vajon saját nemzedékének mely alkotása segítené a leginkább a jövő történészeit korunk megértésében? Az 1943-as születésű Stephen Greenblatt a Harvard professzora, az irodalomtudomány egyik legismertebb alakja az Egyesült Államokban. Őt tartják az új historicizmusnak nevezett irányzat egyik megteremtőjének, amelynek lényege, hogy kifejezetten társadalmi és politikai kontextusban értelmezi az irodalmi szövegeket. Szerzőnk legismertebb könyve, a The Swerve – How the World Became Modern (a fordulat – hogyan vált modernné a világ) bár tendenciózus, felettébb szórakoztató szellemi bravúr. Egyetlen kézirat – Lucretius De rerum natura című, i. e. 1. századi költeménye – történetén keresztül meséli el, hogyan tért vissza a reneszánsz kor emberének tudatába az ókori materializmus, s miként járult ez hozzá a modern gondolkodás kialakulásához. Greenblatt nagy ívű kultúrtörténeti tablót alkotott, amelyben az irodalom, a filozófia és a történelem határmezsgyéin mozogva keresi a választ arra, hogyan indult el a nyugati világ egy, a középkori világképtől gyökeresen eltérő gondolkodás útján, amely a felvilágosodásnak nevezett folyamaton keresztül meghatározta a közelmúltunkat is. Szerzőnk a kötetért megkapta a Pulitzer-díjat, és a legfontosabb amerikai könyves elismerésnek számító Nemzeti Könyvdíjat is.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Sokak számára talán idegenül hangzik a kifejezés: „Jézus Szíve”. Jézus kezét vagy szemét miért nem ünnepeljük? Az ünnep lényegéről, aktualitásáról Tornya Erika Sacré Coeur nővért kérdeztük.
A frakcióvezető keményen bírálta az újabb magyarellenes támadást.
A TISZA Párt szakértője körül egyre több a kínos ügy. Ruszin-Szendi Romulusz egyelőre nem cáfolta érdemben az értesüléseket.
A görög katolikus egyház jelentette a hidat az ukrán és a magyar nemzet között. Ezt égették most fel.
